Egyházunk február 2-án arra emlékezik, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.
A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két galambfiókát ajánlottak fel és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor a Szentírás szavai szerint jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.
Az ünnep alkalmából Figeczki Balázs atya, plébániánk korábbi kisegítő lelkésze celebrált szentmisét templomunkban, valamint végezte el a gyertyák megáldásának szertartását és a híveket balázsáldásban részesítette.
Szent Balázs püspök és vértanú a korai kereszténység szentje. A legenda szerint egy asszony malacát elvitte egy farkas, de a szent imádságára vissza is vitte. Az asszony hálából gyertyát és ételt vitt a püspöknek, aki megígérte, hogy mindenkit megáld, aki hasonló okok miatt hozzá folyamodik. Egy másik alkalommal egy halszálkától fuldokló gyermek álla alá 2 égő gyertyát kereszt alakban tartva megmentette a haláltól.
Már a VI. századtól kezdve kérték közbenjárását a torokbetegségek ellen, de tisztelete széles körben a XVI. században terjedt el. Szent Balázs napján két (régebben X, ma Y alakban összekötött) gyertyával szolgáltatják ki az áldást torokbetegség és minden más baj ellen: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól.”