Úrnapja Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe. Főünnep, melyet hazánkban a Szentháromság ünnepét követő vasárnap, idén június 3-án tartottunk. Az ünnepet a Szent György-templomban az tette igazán különlegessé, hogy az egyházközség elsőáldozó hittanosai ezen a vasárnap vették először magukhoz Krisztus szent Testét a Szentostya alakjában.
A szertartás az elsőáldozók bevonulásával kezdődött, akik szüleik áldásával kísérve helyeztek el egy-egy szál virágot a templom oltáránál.
Tóth László atya, a Szent György-templom plébánosa szentbeszédében Márk evangéliumát idézte, melyben az evangélista leírta, hogyan költötte el Jézus a tanítványaival az utolsó vacsorát: „Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik: Vegyétek, ez az én testem. Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. (Mk14, 22-25)
A plébános kiemelte, ezt az eseményt mi is átéljük minden szentmisében, amikor Jézus saját magát nyújtja át nekünk a Szentostya képében. Az elsőáldozókhoz fordulva feltette a kérdést, ha ezek a mondatok minden szentmisében elhangzanak, akkor a leendő elsőáldozók ezidáig miért nem vehették eddig magukhoz a Szentostyát? Válaszában kifejtett, hogy erre fel kell készülni, hiszen többről van itt szó, mint pusztán evésről és ivásról. Amikor a pap elmondja a szentmisék eucharisztikus imájában, hogy „Vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik” és „Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe” akkor már nem a kenyér és a bor van jelen az oltáron. Ez az eucharisztia nagy titka, melyben Krisztus azt akarta, hogy velünk maradjon ezen a titokzatos módon, hogy beteljesedjen: „És én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt20)
Tóth László atya az eucharisztia nagy titkát kutatva így folytatta: „A testnek ételre és italra van szüksége az életben maradáshoz. De nem csak a testnek, hanem a léleknek is! És Jézus tudta ezt, ezért önmagát adta nekünk lelki táplálékul: így lett Ő az élet kenyere. Tápláléka annak, akinek a lelke belőle táplálkozik, belőle él. Ezért nagy ajándékunk az Oltáriszentség. Nehéz megérteni ezt a titkot, de meg lehet tapasztalni ajándékait. Melyek által egy közösségé, egy családdá válhatunk, ahol mindenki ugyanabban az ajándékban részesül, melyben megérhetik a Jézussal való találkozás örömét. Kívánom, hogy az elsőáldozók is megtapasztalják ezt az örömet, és Krisztus-követő élet fakadjon ebből a találkozásból” – zárta prédikációját a plébános.
Ezt követően a hívek megújították korábban tett keresztségi fogadalmukat, a Szent György-templom elsőáldozói pedig először vehették magukhoz az áldozás szentségén keresztül Krisztus szent Testét. Az ünnep szeretetvendégséggel zárult a Szent György-plébánián.
Fotó: Dremák Albert
Szent György-templom / -PE-