Búcsúünnep lesz április 22-én, vasárnap, amikor Szent Györgyre, templomunk névadó- és védőszentjére emlékezünk a szentmise keretében, melynek főcelebránsa Varga János nyugalmazott szabolcsi főesperes, címzetes apát lesz. Az ünnepi szentmise végén adják át az idei év Szent György-díját is.
Egyházközségünk Szent György-díját a templomszentelést követően alapította és az azt követő évben, 2016-ban ítélte oda első alkalommal a képviselő-testület. A búcsúünnep záróalkalma az április 28-án megrendezendő, szintén hagyományos Szent György-napi bál lesz.
Fennmaradt okiratok már a XIII. században említést tesznek a mai Józsa település Szent György-templomáról, mely előtt tisztelegve választotta az utókor a mai templom védőszentjének is Szent Györgyöt, aki a görög egyházban a nagy katonaszentek közé tartozik és a „nagyvértanúk” közé sorolnak.
Annyi történelmileg biztosnak tekinthető, hogy még azelőtt halt vértanúhalált Krisztusért, hogy a keresztény vallást hivatalosan elismerték volna a római birodalomban. Tiszteletének rendkívüli elterjedtségével magyarázható, hogy vértanúságához sok legenda fűződik.
György tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb: a lovagok oltalmazójaként, a zarándokok védőszentjeként és egyúttal az egész nép segítőszentjeként tisztelték. Noha a sárkányviadal motívuma csak a későbbi évszázadokban épült a György-legendába, kifejezi azt a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
A naptárban elfoglalt helye (április 24.) adta neki azt a feladatkört, hogy a tavaszkezdet számos ősi népszokását ,,megkeresztelje”. Így lett György a parasztok, lovaik és állatállományuk védőszentje, de az ő pártfogását keresték a zsoldoskatonák és fegyverszállítóik, a puskaművesek és a páncélkovácsok is.
Mint olyan szentnek, aki oltalmába fogadott lovagokat, katonákat és parasztokat egyaránt, el kellett tűrnie, hogy nemcsak a harcos hit veszedelmeiben kérték közbenjárását és segítségét, hanem olyan betegségekre is, amilyen a szifilisz, a kígyómarás, a pestis és a lepra.