Szent István király halála előtt, 1038-ban Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Azóta a Szűzanyát a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük. A külön ünnep megtartását XIII. Leó pápa 1896-ban engedélyezte a magyar nép számára. Október 8-án, hétfőn, a Magyarok Nagyasszonyának főünnepén este 18 órakor ünnepi szentmisét tartanak a Megtestesülés Templomban.
Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot
Az ünnep története a Millenniumhoz kapcsolódik, amikor Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét. XIII. Leó pápa egy akkor már mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepként engedélyezte október második vasárnapján Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünneplését. Az ünnepet Szent X. Piusz pápa helyezte október 8-ra.
Szent István királyunk 1038–ban, halála előtt, Nagyboldogasszony ünnepén Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Hartvik, győri püspök által lejegyzett legenda (1112-16) szerint a szent király szemét és kezét a csillagok felé emelve így kiáltott föl: „Mennyek Királynéja, a világ dicsőséges megújítója, a Te oltalmadba, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent egyházat püspökeivel és papságával, az országot előkelőivel és népével, mindnyájunknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet.”
A Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején újból felvirágzott. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén. Buda 1686. évi visszavételekor és a török kiűzésekor XI. Ince pápa üzenete volt a jelszó: “A Boldogságos Szűz ad segítséget!” Latinul: Beata Virgo Dabit Auxilium! (A kezdőbetűk Buda nevét adják ki.)
A mecsetként használt budavári Nagyboldogasszony-templomban a magyar győzelem után leomlott a fal, amelyet – védelmül – a Szűz Mária szobra elé
emeltek. Így jelent meg a Szent Szűz diadalmas alakja.
Mátyás királytól kezdve egészen 1849-ig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungariae képével ékesek a magyar fémpénzek. Ezeket hívták “máriásoknak”.
A magyar hadilobogókon a Dózsa Györgyre bízott keresztes hadjáratból maradt ránk először Mária alakja. II. Rákóczi Ferenc, a “nagyságos fejedelem” zászlói közül kettőn is ott láthatták a Nagyasszonyt, de a hadbavonult főrendek is ilyen lobogók alatt harcoltak a törökök, majd a “németek” ellen. Az 1848/49-es csatákban Patrona Hungariae zászlói lobogtak, sőt még a kiegyezés után is több gyalogsági ezrednél is megmaradtak.
Forrás: Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet