A 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Az emlékév célja felhívni a figyelmet arra, hogy Szent László a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Életművében a nemzet fogalma is hangsúlyos volt, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt tudta megerősíteni pozícióját és szerepét a térségben.
László király az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép-európai népeket, hiszen Lengyelország területén született, Erdély védőszentje, a zágrábi püspökség alapítója és a felvidéki Nyitrán halt meg. Szent László e népek közösen tisztelt királya és az itt élő nemzetek összetartásának, együttműködésének szimbóluma.
A Szent László király ereklyéit tartalmazó herma
A programsorozatot bevezető konferenciát még 2016. szeptember 6-án rendezték meg Nagyváradon, ahol bemutatták a Szent László nemzeti zarándoklat nevű lelki utat, mely azt a két püspökséget köti össze, amely a lovagkirály nevéhez fűződik: a zágrábit és a nagyváradit. A zarándokok 2017. május 11-én, csütörtökön reggel 7 órakor indulnak a gyomaendrődi plébánia elől a 110 kilométeres gyalogos zarándoklatra, majd a Körös völgyében haladva, Körösladányt érintve Újirázon át a körösszegi várnál lépik át a határt. A romániai oldalon Köröstarjánban fogadják őket, majd innen folytatják útjukat. A résztvevők Nagyváradra érkezve csatlakoznak a Nagyváradi egyházmegye zarándoklatához, amelyet minden évben húsvét ötödik vasárnapján tartanak.
Az emlékévhez a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) is csatlakozik programjaival. A központi rendezvény június 26–27-én, Győrben lesz. Ehhez kapcsolódik a Debrecen–nyíregyházi egyházmegye június 24-i rendezvénye Szabolcs községben, ahol 10 órától katekézist tartanak, majd 11 órától ünnepi szentmisében emlékeznek meg Szent László trónra lépése 940., illetve a szabolcsi zsinat 925. évfordulójáról. A szentmisére, amelynek főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás lesz, az MKPK tagjai, valamint a határon túli egyházmegyék püspökei is meghívást kapnak.
Bíró László püspök vezetésével a Katolikus Tábori Püspökség június 27-én katonai zarándoklatot indít Somogyvárra, arra a helyre, ahol először temették el a magyar királyt, aki minden magyar katona védőszentje is egyben.
Szent Lászlónak az általa építtetett nagyváradi székesegyházban található sírja a szentté avatása után vált Európa-szerte ismert zarándokhellyé. A nagyváradi Szent László-kultusz a protestantizmussal és a várbeli katedrális megsemmisülésével alábbhagyott. Az újkorban, 1914-ben szervezték meg először a Szent László-körmenetet. A diktatúra idején zarándoklatot és körmenetet ugyan nem lehetett tartani, de a Szent László-ünnepről a templom falai között évről-évre megemlékeztek. A zarándoklatok hagyományát az 1990-es fordulat után elevenítették fel újra. A Szent László-év központi ünnepsége a minden évben húsvét ötödik vasárnapján megrendezett Szent László egyházmegyei zarándoklat, amely idén május 14-ére esik. Ezen a napon a nagyváradi székesegyházban bemutatott ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros lesz. A programra a magyar zarándokok mellett szlovák, lengyel és horvát csoportokat is várnak, mert valamennyi népet szeretnék megszólítani, amely őrzi Szent László emlékét. A Szent László egyházmegyei zarándoklatra újra „hazalátogat” Nagyváradra Szent László hermája, ami még a XVI. században Győrbe került. Ennek köszönhető az is, hogy a szokásos körmenet hosszabb útvonalon halad majd, egészen a várig tart, ahonnan évszázados utazásra indult.