Nagycsütörtökön 16.30-tól az utolsó vacsora emlékére tart szentmisét Tóth László plébános atya a Szent György-templomban.
A nagycsütörtöki szentmise az utolsó vacsorát, Krisztus elfogatását és szenvedéseinek kezdetét és hangulatát idézi. A pap ilyenkor fehér miseruhát visel, a mise kezdetén szól az orgona, virág van az oltáron; a Dicsőség dallamára megszólalnak a templomokban a harangok, a csengők és az orgona. Azután elnémulnak egészen nagyszombat estig: a harangok „Rómába mennek”, megjelenik a szomorúság, és a fájdalom.
A szentmise végén az oltáriszentséget őrzési helyére viszik: ezzel jelképezve Jézus elfogatását és elhurcolását. Az oltárról leszedik díszeit: ez az oltárfosztás, Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására. A feszületeket leplekkel takarják le.
A szentmise csendben fejeződik be, a végén nincs áldás.