A Szent Erzsébet-templom, más néven a Sárospataki Bazilika Sárospatak legrégebbi temploma, még az Árpád-házi királyok idejében épült. Története évszázadokon át összeforrott a vár történetével. Az 1526-os mohácsi csata után a várat védőfallal vették körül, melynek egyik szakasza lett a templom északi fala. 3,2 méterre vastagították meg, ágyúkilövőket, lőréseket építettek bele. A templom ettől kezdve a vár védőbástyája lett. A törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Ezért a templom hol katolikus, hol református istentiszteleteket szolgált. A Wesselényi összeesküvés bukása után a vár német zsoldosok kezébe került. A megszálló sereg tábornoka Sthárenberg volt, aki a templom északi és déli falán átjárót töretett. Az északi kapura rávésette a kétfejű sasos címert, a déli kapura az évszámot, 1671-et. Ebben az időben a templomot raktárként és istállóként használták, kriptarendszerét összetörték és kirabolták. A megszállásnak 1681-ben Thököly Imre vetett véget. 1685-től a jezsuitáké lett a templom, de 1707-1710 között Rákóczi száműzte őket, melynek eredményeként a templom végérvényesen a római katolikusoké lett. 1737 márciusában nagy tűzvész pusztított Sárospatakon. A templom felmérhetetlen kárt szenvedett. A tetőzet megsemmisült a berendezésekkel együtt, a harangok elolvadva hullottak le.
A templomot 1787-ben újjáépítették provinciális, később barokk stílusban. A nyugati homlokzat fölé nyolcszögletű gótizált tornyot építettek. 1964-1970-ig tartó ásatások alkalmával feltárták a templom 22. kriptáját, közel 200 koporsóval. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak. A feltárt csontokat egy közös sírba temették el. Síremlékük az északi falban lett elhelyezve. A főoltár a XVIII. századból való barokk oltár, budai kármelita szerzetesek készítették. Tiszta fa oltár, márványt utánzó festéssel, 4,5 kg arany füstlemezzel díszítve. Az oltárkép a bécsi Maulbercs munkája, amely a szeplőtelen fogantatást ábrázolja. Az egyetlen diófatörzsbôl készült oltár II. Rákóczi Ferenc tárgyaló asztala volt. A két mellékoltár a trinitárius kolostorból került a templomba. Az egyik a Lorettói Fekete Madonna képmásolata. A szemben lévő Szent Annát ábrázolja, ölében a kis Szűz Máriával. Az északi fal bemélyedésében egy hársfából készült dombormú láthat, Mezei Tamás fafaragó munkája, a karácsony misztériumát ábrázolja. Az orgonát egy kassai mester készítette.
A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki 1207-ben Sárospatakon született. Anyja Gertrudisz királyné, apja II. Endre király volt. 4 éves korában Thüringiába került, majd IV. Lajos őrgróf felesége lett. 3 gyermekkel 20 évesen özvegyen maradt és nagyon fiatalon, 24 éves korában meghalt. A templomban őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: egy tenyérnyi nagyságú selyembrokát, bizánci eredetű ruhadarabot, és egy koponyacsont darabot.
A közel 700 lakosú Hercegkút község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospataktól néhány percre, a 37-es főút mellett található. A Hercegkúthoz tartozó pincesor 195 pincéjével 2002-ben a Világörökség részévé vált.
A Megtestesülés Plébánia autóbuszos kirándulást szervez Sárospatakra október 23-án, hétfőn. A kirándulók meglátogatják a sárospataki Szent Erzsébet-templomot és a várat. Közös ebéd után a hercegkúti pincesor érintésével a késő délutáni órákban indulnak haza. Gyülekező 7 órakor a Józsaparkban. Részvétel felnőtteknek 2500 Ft, gyermekeknek 1500 Ft, mely magába foglalja az útiköltséget és az étkezési díjat. A kirándulásra jelentkezni a szentmisék előtt lehet.