Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, ahol Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda. Ebben az évben egyházközségünk hittanosai is útnak indultak a Boldogasszony zarándokvonattal. Az ott szerzett élményekről így írt egyikük:
„Valahova tartozás, meghallgatás, odafigyelés, szeretet, boldogság… ezeket mind megkaptuk Csíksomlyón.
Hatalmas élmény keresztülvonatozni Erdély gyönyörű tájain, vidékein, településein, de emellett ugyanekkora élményt nyújtottak a szentmisék is, ahol óriási lelki feltöltődést kaptunk, minden egyes nap.
Leírhatatlan, milyen érzés egymillió emberrel együtt mondani a Miatyánkot, hogy milyen érzés, mikor embertömegek várnak minket az állomáson, köszöntenek, ajándékokkal halmoznak el, és sírnak boldogságtól, csak azért mert magyarok vagyunk!
Több szeretetet kaptunk, mint amennyit mi vittünk az útra, és ezt nem lehet leírni, ezt át kell élnie minden embernek egyszer az életben.
Emellett mindannyian kaptunk valamit: én rengeteg szeretetet kaptam. Két barátnőt kértem Istentől, de helyette két testvérrel ajándékozott meg.
Szeretném megköszönni itt is a hitoktatóknak, a kísérőknek, a segítőknek és mindenkinek a lehetőséget, hogy részt vehettem ezen a rendkívüli utazáson.”