Már hagyomány, hogy a Szent György-templom közössége a Józsától alig 3 km-re található, az 1300-as években épült zeleméri templom romjaihoz zarándokolva zárja és nyitja a tanévet. Így volt ez az idei nyár elején, amikor a Férfi Klub tagjai szerveztek gyalogos zarándoklatot a tatárjárás idején elpusztított romhoz, és így történt szeptember egyik napsütéses őszi délutánján is, amikor az egyházközség kéttucatnyi lelkes híve Tóth László plébános atya vezetésével tette meg gyalog a rövid távolságot a Szent György-templomtól elindulva.
Az órányi gyaloglást követően az Árpád-kori templom műemlékké nyilvánított romos téglafalai között tábori szentmisét tartottak, melynek végén Tóth László atya a múlt romjai és a jelenkor kapcsolódási pontjára hívta fel a zarándokok figyelmét.
László atya kiemelte, ahogy a zeleméri templom egykori építőinek, úgy a mi korunk híveinek is bőven akad tennivalója. Ahogy a múltban elődeinknek, úgy a jelenben nekünk is építenünk kell a saját templomunkat, a mi élő kövekből álló templomunkat, az egyházközségünket, amiért folyamatosan tennünk és fáradoznunk kell.
A tennivalókhoz, a küldetéshez, az építkezéshez szükséges munkához szeretnénk erőt meríteni ezen a helyen, a múlt romjaiból áradó energiából áradó erőt szeretnénk itt átélni -folytatta az atya. Ugyanakkor nem a múlt történésein, fájdalmain szomorkodni és a köveket siratni zarándokoltunk ide, hanem erőt gyűjteni belőlük ahhoz, hogy a Szent György-templom egyházközségének igazán élő köveivé válhassunk– zárta mondandóját László atya.
Az egykor szebb napokat látott romos falak között megtartott szentmisét követően szerény agapén vendégelték meg egymást a zarándokok a zeleméri naplementében, akik esti sötétségben érkeztek vissza a Józsára a Szent György-templomhoz.
– PE –