A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét, Nagyboldogasszony napját ünnepli.
Tóth László atya az ünnepi szentmise homíliájában kiemelte, hogy a Szűzanya elszenderülése után annak holttestét a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek, hanem érdemeire tekintettel testestül-lelkestül felvette a mennybe, elsőként az emberek közül, így ajándékozva meg őt az örök élet dicsőségével.
Szentbeszédében rámutatott, hogy Isten mindenkit meghív az örök dicsőségre, de ahhoz, hogy egyszer mi is a mennyek országába érkezhessünk meg, nekünk, híveknek is el kell indulnunk, mégpedig az üdvösség útján, melynek során végig a Jóistenre kell hagyatkozniuk, ahogy azt a Szűzanya is tette egész életében. Égi édesanyánk is végigjárta az emberi élet útját, ezért életutunk során bátran kérhetjük az ő segítségét és közbenjárását, és hogy utunk során fogja a kezünket és ott várjon ránk az út végén – zárta beszédét Tóth László atya.
Az ünnepet Szent István királyunk olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába, ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján fejezte be földi életútját.