Máriapócs a történelmi és a mai Magyarország egyik legismertebb búcsújáróhelye. A kegyhelyen őrzött Szűzanya kegyképet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják. Az 1993-ban alapított Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye július utolsó vasárnapját jelölte ki a búcsú ünnepére, melyre évszázados hagyományokat követve az egyházmegye településeiről gyermekkori élményt megélve gyalogosan, kerékpárral vagy épp autóbuszokkal indulnak el a hívek évről-évre, hogy kérjék a Pócsi Szűzanyát életük megsegítésére, és kifejezzék hálájukat közbenjárásáért.
A kegyképől: Csigri László pócsi bíró fogadalomból a török rabságából történt szabadulásának emlékére egy Szűz Mária kegyképet készíttetett 1676-ban.
1696. november 4-én liturgiavégzés közben úgy vették észre, mintha a kegyképen Mária szeméből könnyek folynának. Az esemény két hétig tartott folyamatosan, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig, miközben gyorsan híre ment szerte az országban.
I. Lipót király neje ekkor Bécsbe vitette a képet, hogy maga is láthassa. Az utaztatás közben Bárcán, Kassa közelében három másolatot is készítettek róla. Ezek egyike a kassai Jézus-társasági templomba került; a másik a Sáros megyei kisfalusi kápolnába; a harmadik pedig visszakerült Pócsra, míg az eredeti Bécsben maradt, és ma is ott található.
1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én a pócsi másolat is könnyezett, amivel az eset kivizsgálására felállt bizottság megállapította, hogy Szűz Mária csodás könnyei másodszor is megszentelt hellyé tették a templomot. 1905-ben újra könnyezett ez a kép. A látogatók nagy száma ekkor szükségessé tette egy nagyobb templom megépítését. A templom teljes, külső-belső felújítása után a megáldásra és a kegykép áthelyezésére 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250. évfordulóján került sor negyedmilliónyi zarándok jelenlétében. Két év múlva XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot „basilica minor” rangra emelte.
A búcsúra autóbusz indul a Józsaparktól! Jelentkezni a vasárnapi szentmisék előtt lehet.