A Szent György-templomban 2017-ben 11 gyermek első alkalommal találkozik az Oltáriszentséggel, hitünk szent titkával: Jézus Krisztussal, aki a szentostyában rejtőzködve az örök élet kenyereként jön el hozzánk az áldozás pillanatában.
Az elsőáldozás legkorábban a 7. életévhez van kötve, amikor megfelelő hitoktatás után a gyermek már különbséget tud tenni az Oltáriszentség és a közönséges kenyér között és képes a gyónásra.
Azért fontos alkalom ez az elsőáldozók életében, mert először találkoznak az élő Krisztussal. S ez a találkozás életük végéig meghatározza a Hozzá való viszonyukat, a Vele való állandó kapcsolatukat. Az elsőáldozó nem csupán egy szentséget tudhat magáénak, hanem a szívébe is költözik Jézus, ezáltal egyre mélyebben ismeri meg a hit szépségét.
Elsőáldozáshoz kötődő szokások a múlt században: az alkalomra a fiúk fekete, a leányok fehér ruhába öltöztek, és szokás volt, hogy a keresztszülők kisebb értéktárgyakat ajándékoztak (imakönyvet, rózsafűzért, kisebb ékszert) az elsőáldozóknak. Tőlük kapták a fiúk a mellcsokrot és a leányok a virágkoszorút, majd az ünnepi alkalom után az ebédet is családi körben, de keresztszülőknél költötték el. A templomokat szokás volt zölddel és virággal földíszíteni, mely az elsőáldozók és családjaik szokásos kötelessége volt.
