Ahol a szívek melegsége árad….

Tóth László plébános atya lenti írása a Megtestesülés Plébánia hivatalos lapja, a Hírharang november 25-én, Krisztus Király vasárnapján, a Szent György templom felszentelésének harmadik évfordulójára kiadott lapszámban jelent meg.

 

2015. november 22-én, az új Debrecen-Józsai Szent György-templom felszentelésének napján az ünneplők között ülve és átélve a felemelő eseményeket nem gondoltam, hogy néhány hónap múlva ennek a szép templomnak és a hozzá tartozó híveknek a lelkipásztora leszek. Megtörtént. Immár egy éve követjük együtt a Mestert és építjük itt az Ő Országát.

Az egyik, a templomunkat dicsérő és bemutató cikkben olvastam, hogy „a tégla és a fa harmóniája, melegsége biztosítja a templom bensőségességét.” Aki járt a templomban, tudja, hogy ez igaz. Én is ezért is szerettem meg nagyon hamar ezt a templomot és szeretek itt időzni a csendben, félhomályban, a nyitott szentségház előtt az Eucharisztiában jelenlévő Krisztussal. Ez a bensőségesség azonban nem csupán a tárgyak (anyagok) adottsága, hanem megjelenik a templom közösségében is vasárnapról vasárnapra, amikor felhangzik a rózsafüzér, az ének vagy éppen a gyermekek műsora. És ez a jókedvű melegség fogad a misék előtt a sekrestyében a ministránsok részéről is, akik nagy buzgósággal jönnek, készülnek és szolgálnak Krisztus terített asztala körül. A szentmisék, bibliaórák, a Férfi Klub, a Szent György-bál és családi nap, közös ünnepek és zarándoklatok, kirándulások, a betegeknél tett látogatások, házszentelések alkalmával megtapasztaltam, hogy a józsai katolikus hívek szeretik a templomukat, és szeretnek Isten szeretetének tűzénél melegedni, hogy aztán ez a melegség tovább áradjon családjaikba, otthonaikba, környezetükbe. Egy év nem sok idő, de arra máris elegendő, hogy oly sok mindenért és mindenkiért hálát adhassak és köszönetet mondjak, de leginkább ezért a bensőségességért, melegségért, ami innen árad.

Szeretném – mint nagyra becsült elődeim tették – tovább erősíteni ezt a közelséget és meghittséget Krisztus és a közösség között, hiszen Ő minden harmónia forrása és az Ő nagy ajándéka számunkra a szeretet Lelke. Ehhez kérem mindnyájatok imáját és segítségét, mert a célunk nem lehet más, mint: „az a közösség, mely figyel a szeretet apró részleteire, amelynek tagjai törődnek egymással és nyitott és evangelizáló teret alkotnak, olyan hely, ahol jelen van a Föltámadott, aki az Atya terve szerint megszenteli ezt a közösséget” (Ferenc pápa). 

Ugye van kedvetek tenni és fáradozni – velem együtt – ezért?

Tóth László atya
a Szent György-templom plébánosa